Folyóiratszemle - 2015
(Szokács Kinga)
Január –Február
Utolsó száma a HOLMInak a 2014 decemberi (XXVI/12.), ami januárban jelent meg. A szerzők között találjuk a lapba gyakorta írók (a teljesség igénye nélkül Bán Zsófia, Darvasi László, Ferencz Győző, Imre Flóra, Imreh András, Jónás Tamás, Kántor Péter, Kornis Mihály, Kurtág György, Szilasi László, Tóth Krisztina, Wilheim András) szövegei mellett Áfra János, Nemes-Nagy Ágnes, Pályi András,Vlagyimir Viszockij írásait. A Figyelő-rovatban kritikák, recenziók, bírálatok szerepelnek az elmúlt időszak néhány regényéről (Rakovszky Zsuzsa Szilánkok, Dragomán György Máglya, Havasréti József Űrérzékeny lelkek). A lapszám utolsó oldalain maguk a szerkesztők búcsúznak. Az Élet és Irodalom 2015 február 20-i számában Takáts József A Holmi dícsérete című írásában mint a „modern kultúra nagy magyar hagyományaihoz ragaszkodó” lapként emlékezik a folyóiratra.
ALFÖLD
Január
A verskínálatból:
„Régi tekintetünk hártyáit, / mint egy hámozó kés, kíméletlen / rétegekben húzta le rólunk az idő. // És valóban annak lett igaza, / aki mindvégig hallgatott.” (Krusovszky Dénes)
„nem számolja az utazó (írom föl / meglepődötten jegyzetfüzetembe), hol tart. Hol tartunk. / A megszabadulásnál tartunk, ott, hogy odébb kell álljunk; / végül aztán visszajövünk, fiatalok, bátrak.” (Solymosi Bálint)
Imre László Barta Jánosról írt tanulmányában az irodalomtörténésznek a romantikus metafizika jegyéhez kapcsolható harmincas évekbeli munkásságát vizsgálja. Milbacher Róbert Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét elemzi, megállapítva, hogy az utolsó szakasz ünnep képzete („Lesz még egyszer ünnep a világon”) csupán a ciklikus időben képzelhető el. Kritikákat olvashatunk többek között Bereményi Géza és Grecsó Krisztián könyveiről.)
Február
Szilágyi Ákos verse mellett Imre László Barta Jánosról írt tanulmányának folytatását ajánljuk, aki ezúttal azt tárgyalja, milyen szerepe volt Bartának a „szocialista berendezkedés” korszakában.
JELENKOR
Január
Zsidó identitás a vészkorszakban: Adalékok Komlós Aladár és Radnóti Miklós 1942-es vitájához című írásában Illényi Balázs eddig ismeretlen dokumentumokra is hivatkozik. Szabó Levente a budapesti ELTE BTK Trefort-kertjében 2014 november 14-én felavatott emlékmű koncepcióját, analógiáit elemzi: ellenemlékműnek nevezi, amely nélkülöz minden heroizmust, narrativitást, témája csalódást kelt, mert a mű nem a heroikus, hanem a negatív múltat jeleníti meg, a csalódás pedig az illúziók, a csalás megszüntetésével jár. Recenziókat olvashatunk Turi Timea és Krusovszky Dénes 2014-es köteteiről. A lapszámban fotókat is láthatunk a Trefort-kerti emlékműről.
Február
Szereplők:
Szijj Ferenc
Emlékezés
Schein Gábor
Gyarmati Fanni
Moritat Rubin Szilárd műveire
Ez utóbbival indul a szám, Németh Gábor és Gothár Péter alkalmazta színpadra Rubin Szilárd műveit. Schein Gábor két verse, betegség, félelem és kabát, szél, varjak és tó. Hiábavaló.
Szijj Ferenc a főszereplő, egy regényrészlettel, egy beszélgetéssel az Agyag és kátrány című kötetről, és egy tanulmánnyal (György Péter) a fotográfiáiról és a fenti kötetről. Lengyel András Radnóti Miklósné Gyarmaty Fanni naplójáról írt alapos, hosszú recenziójában megjegyzi: … nagy kő vettetett a magyar filológia állóvizébe.
KALLIGRAM
Január
Pollágh Péter két nagyszerű verse a budai úrilányról, akinek a szavak csak szolgái, és a Cinóberről, akit akkor kell hívni, amikor minden „szürkébe veszve” áll. Jászberényi Sándor Apokalipszis délután című novellájának ritmusát az egyenletesen kitartott feszültség adja meg. Három tanulmányt olvashatunk Móricz Zsigmondról, valamint kritikák Márton László, Rakovszky Zsuzsa és Lovas Ildikó regényeiről.
Február
Beckett itt most a főszereplő, egy dráma, novella, levelek, és Martin C. Putna írása a kereszténységet és a homoszexualitást övező integrációs kísérletekről.
2000
Január − Február
Megint az emlékezésről: Szilágyi Ákos tanulmányában (A sivatag törvénye. Auschwitz és Trianon) a következő kérdést teszi fel: „Ráeszmél-e a magyar társadalom, hogy öngyilkos módon – csaknem egy évszázadon át – a képzelt nemzetet a valóságos nemzet folyamatos pusztításával akarták ezen a helyen, e hazában megmenteni (…)?” Tillmann J. A.-t Zelki János kérdezi Istenről, kozmogóniáról, religióról. Verhován Péter írása Lány, hangok erőteljes, minimalista, tömör költői képekkel. Tábor Ádám verseit ajánljuk továbbá.
KRITIKA
Január – Február
Sok érdekes, informatív cikkel jelentkezik most a lap, lehetne akár pillanatkép a magyar társadalom valóságáról:
Csepeli György a populizmusról, Sarlós Gábor a paksi erőműberuházásról, Almási Miklós a világgazdaság őrületeiről, Szabó Tibor a civil kurázsiról, Szelényi Iván a Fordulat (a Társadalomelméleti Kollégium lapjának) legújabb számáról, amelyben Szelényi szerint a fiatal kutatók lenyűgöző tudással és széles nemzetközi kitekintés segítségével számolnak be kutatásaikról, vezetik le elemzéseiket.
Március –Április
KALLIGRAM március
„Mire anyám száz lesz, én már nem vagyok, / s mivel ő már rég nincs, bárhol / meglapulhatok. Pulzusomra / érzékeny a pók, felfüggeszti / hálója szövését, feltéve, hogy hálából / én is elhagyom magam.” Marno János versei mellett Tábor Ádáméi: „Permanens migrénem / nietzschemód dicsérem / kínlovon nyargalva / sikerül elérnem / azt a magas latot / amivel lemérem / az élet mit adott / s mit van még remélnem.” Nagy Hajnal Csilla Hét: Anna, egy lány hete c novellája egy lány hetéről: … semmit sem igazán érdemes és kielégítő akarni, ha bármi lehet az.” Két tanulmány Nádas Párhuzamos életrajzok című regényéről a traumatikus emlékezet mint kompozíciós elv köré építve ír Takács Miklós, a diagramatikus olvasatról Smid Róbert, Bazsányi Sándor az Emlékiratok könyvének irodalmi vonzódásairól. Darabos Enikő Szilasi László Harmadik híd című könyvét recenzálva arra jut, kötelező olvasmánnyá tenné a regényt. Bán Zoltán András a magyar krimiről értekezik, Rácz Péter Péntek Orsolya Az andalúz lányai című kiváló regényéről. Vadas János De kik azok a zsidók címmel a Zsidó identitásképek a 20. századi magyar irodalomban című tanulmánykötetet recenzálja.
ALFÖLD március
Áfra János A vének vénei című versében a világ legidősebb embereit idézi meg: „Valahol biztos várunk valamit a vének / véneitől, hogyha sehogy sem sikerül elengednünk / a vászonba csomagolt csontok súlyát.” Bereményi Géza Önéletírás című regényrészlete ígéretes könyvnek mutatkozik. A 2014 november 6-án a Merre tart a világirodalom címmel rendezett debreceni irodalmi napok szerkesztett előadásait olvashatjuk, köztük fordítási kérdésekről is.
2000 - március
A szabadság kalandja címmel beszélgetést olvashatunk Hankiss Elemérrel. Különösen a fiatalabbak számára lehet érdekes, mert szó van benne többek között a sajátos, nem nemesi, lateiner polgári világról, ahol nem a származás és a vagyon, hanem a neveltetés és a tudás számított, valamint arról is, milyen volt a tudományos és kevésbé tudományos közélet a hatvanas, hetvenes években, mit jelentett marxistának és neomarxistának vagy marxizálónak lenni, miért nem távozott külföldre az interjú alanya és vele együtt még sokan mások, mit jelent a lázadás, vagy a gyávaság. A Faust utolsó jelenetét olvashatjuk Márton László újrafordításában. Margócsy István Nőiség, női szerepek és romantika címmel írt tanulmányt Gyulai Pál, Jókai Mór és Kemény Zsigmond nőfelfogásáról.
JELENKOR március
Fehér Renátó, Mohácsi Balázs és Áfra János versei mellett György Péter esszéjét ajánljuk az emlékezésről, valamint Konrád György Iratszekrény című rövid szemelvényeit életről, halálról, időről, öregségről. Recenziókat kapunk Térey János és Dragomán György könyveiről, beszélgetést olvashatunk az idegenségtapasztalatról és a magyar zsidó identitásról Németh Gábor, Szántó T Gábor és Ungváry Rudolf közreműködésével.
JELENKOR április
Szvoren Edina Látogatók című novellája ismét remek példája annak, hogy a nemrégiben Európai Irodalmi Díjat kapott írónő mennyire pontosan választja meg egyes írásaihoz a látószögeket, amelyek mintha valami emberen túli dimenzióból látnának rá az apró részletekre is. Csehy Zoltán Oscar Wilde Dorian Gray képmásai című regényének új fordítását recenzálja, amely a regény Nicolas Frenkel által kiadott, cenzúrázatlan változatának Dunajcsik Mátyás általi fordítása. Az eddig ismert szöveg és az új kiadás közötti különbség a homoszocialitás felől közelíthető meg. Fehér Dávid Szijj Kamilla és az alkotó üresség címmel érzékeny esszét ír a képzőművész pécsi kiállítása kapcsán.
ALFÖLD április
Sopotnik Zoltán verse a méltatlanul elfeledett orvos-író, Bólya Péter emlékének állít emléket. Földényi F. László a hatalmi fantáziák által gúzsba kötött testről írt esszét, melynek főbb szereplői Lord Chesterfield, Mary Shelley, Kleist és Eric Rohmer.
Május –Június
Május
Kalligram: Grendel Lajos kisesszéit olvashatjuk a 20. századi magyar irodalomról, továbbá recenziókat Dragomán György Máglya, Térey János Átkelés Budapesten, Háy János Napra jutni, Krusovszky Dénes A fiúk országa c. köteteiről.
Alföld: Tóth Krisztina: Lék: a vers a lék, nyitott szem, vízzel teli tüdő (itt most), Lackfi János Dns-minták c. versében szétszórt hajszálak, kétfejű, nyolckarú szerelemszörny: szentimentális érzelmes-megbánós ügyesen kerekített soraiban.
2000: Szilágyi Ákos Vezérdemokrácia vagy cezarizmus című tanulmányában a valóságos társadalmi káosz lehetséges bekövetkezését vizionálja.
Jelenkor: Balázs Imre József és Csehy Zoltán verseit kapjuk, tanulmányt Csontváry festményeiről, Sághy Miklós a hajléktanalábrázolást elemzi Szilasi László regényében, evilági és túlvilági terek viszonylatában, testi-lelki folyamatok mellett.
Június
Alföld: Tábor Ádám A léggömblányok, Extázis és Németh Zoltán (Idegenek között c.) versei, Háy János írása Balassi Bálintról, recenzió Lapis Jószef Az elmúlás poétikája c. kötetéről, amely a halál lírai közvetítettségét tárgyalja a két világháború közötti irodalomban. A tét: mit mond a lírai nyelv az elmúlásról és mi megy végbe magában a költői nyelvben.
Jelenkor: színházi szám, a 2014-15-ös budapesti évadról Csáki Judit, Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténetéről Radnóti Zsuzsa ír, Herczog Noémi a cigányok és a zsidók szerepét elemzi a Mohácsi testvérek színházában.