Folyóiratszemle
2013. Szeptember – Október – November − December
Mese Kárpáti Péter A túlvilágon túl című három részben közölt tanulmánya a mesék világának egy másfajta dramaturgiáját mutatja meg, mint amit eddig ismertünk, miközben különféle mesetípusokat vizsgál, a mesegyűjtés hagyományaira is kitér és a mesék születéséről, elterjedéséről szóló hiedelmeket igyekszik cáfolni. (HOLMI, szeptember, október, november) Vers Fekete Richárd versei: Pepita: három részlet egy sorozatból, finom látleletek (JELENKOR, szeptember) Keszthelyi Rezső és Deres Kornélia versei (KALLIGRAM, október) Takács Zsuzsa (HOLMI, október) Gál Ferenc Ház körüli munkák című sorozatából két darab, nagyon melegen ajánlom. (HOLMI, október) Schein Gábor: Új század. Az Oszip Mandelstam emlékének ajánlott versben fájdalmas elégiaként jelenik meg jelenünk. (ALFÖLD, december) Borbély Szilárd: Pegazus, szárnyak: méhek, tollseprű, a repülés poros földúton, szénásszekér, „istenek a lovakkal a görbe folyó partjainál…” (JELENKOR, december) Próza Forgács Zsuzsa A Rock gyermeke, a punk úttörője – az örökkévalóság napján − című novellájában jelen idejűvé varázsolja emlékeit és egyben a rock örökkévalóságának állít emléket élvezetes, érzéki, játékosan melankolikus stílusban. (HOLMI, szeptember) Krusovszky Dénes prózája nem hazudtolja meg verseinek minőségét. Novellájának címe: Mielőtt apámat kettéfűrészelték. Szép lassan nyílik egyre tágabbra az értelmezési tartomány. (HOLMI, szeptember) Szvoren Edina Újkefe című novellájában a két fő kérdés a miért és a hogyan. Egy kolostorba küldött lány elbeszélése, kérdései és a botrány. Félig értett dolgok szépsége a címe annak a beszélgetésnek, (JELENKOR, szeptember) Laczkovits Miklós A betűk háborúja című elbeszélésben a gyűlöletet abszurditásig fokozza. (JELENKOR, szeptember) Mán-Várhegyi Réka: Neon: pontos történet utak helyett. (KALLIGRAM, szeptember) Tanulmány, Esszé Radnóti Sándor: A barátság filozófiája: Ókori barátságtól a modern, ill. mai korig, a barátság erős és gyenge fogalma, barátság és politikum, barátság és intimitás, barátság és differenciálódás. (HOLMI, november) Hévizi Ottó: Apák nem-levőben (ÉS, november 23.) Farkas Zsolt: „Hibázni lehet..” Az ötödik pecsét. Miért inkább a jó, nem is hogy inkább, hanem mindeneken felül. (KALLIGRAM, november) Németh Zoltán: Hálózatos identitásteremtés: Tsúszó Sándor (KALLIGRAM, november) Adyról és Kosztolányiról (ALFÖLD, szeptember) A Kosztolányi Dezső életéről szóló tanulmányciklus 3. része és Ady modern művészetszemléletének kibontakozásáról szóló tanulmányok (ALFÖLD, szeptember) Erős Ferenc: A pszichoanalízis és a közép-európai értelmiségi emigráció a huszadik század első felében (KRITIKA, szeptember-október) Kritika György Péter Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély című kötetéről Takáts József (JELENKOR, december), valamint Selyem Zsuzsa és Nóvé Béla (HOLMI, december) Beszélgetés A félig értett dolgok szépsége a címe annak a beszélgetésnek, amelyet Szvoren Edina és Keresztesi Józseffel folytat, s amelyben az író módszerének valódi, konkrét, olykor folyamatosan változó elemeit ismerhetjük meg. (Jelenkor, szeptember) Belépni a végtelen dialógusba. Balassa Péter tanár, esztéta, irodalomkritikus életéről, szellemi orientációiról, a vele való közös élményeiről kérdezi Szilágyi Ákost Czeglédi András, Tóth-Barbalics István. (Jelenkor, szeptember) Képzőművészet Vajda Lajosról Petőcz György (HOLMI, október) Szegénység Bíró-Balogh Tamás Kosztolányiról, Kőszeg Ferenc Veres Péterről, Deczki Sarolta Tar Sándorról és Sághy Miklós a Tarr Béla filmjeiben megjelenő szegénységről. (2000, szeptember) Schein Gábor: Amikor irodalmárok a szegénységről beszélnek: az esztétikai világszemlélet nyelvi megalapozottsága és a társadalmi valóság közötti hasadásról, annak előzményeiről és következményeiről. (KALLIGRAM, október) Tandori Köszöntés (többek között Esterházy Péter, Dragomán György, Németh Gábor, Takács Zsuzsa) 2000 december Versek és rajzok, Tarján Tamás, Bojtár Endre és Lábass Endre Tandoriról, Tandorinak. (JELENKOR, december) Tolnai Ottó Ex-Symposion, 83. szám.
2013. Augusztus
ALFÖLD
Térey János és Nemes Z. Márió versei mellett Háy János rendszerváltó játéka olvasható ebben a számban. A színházművészeti tanulmányok mellett képet kaphatunk a kortárs táncelméletekről is.
HOLMI
Dávidházi Péter Egy utalásnyi kulturális emlékezet című tanulmányának második része mellett Kőrizs Imre, Birtalan Ferenc és Szabó Sándor verseit ajánljuk. Magyar László András számos mitológiai, filozófiai, bölcseleti példával igyekszik utánajárni annak, hogy vajon a férfi vagy a nő gyönyöre nagyobb-e. Kicsi Sándor András Az r-es hónapok című írásában egy gasztronómiai, mnemotechnikai szabályt értelmez, mely szerint a rák vagy az osztriga csak az r-es hónapokban jó. Kritikákat olvashatunk Darvasi László, Csengery Kristóf és Markó Béla köteteiről.
És még a teljesség igénye nélkül:
http://www.muveszetek.hu/irodalom/sujsag.htm
2013. Július
ALFÖLD
Takács Zsuzsa és Tóth Krisztina novelláit ajánljuk.
Kappanyos András Lefordíthatatlan reáliák című írásában a tárgyi világ fordításában rejlő nehézségekről értekezik, példákat sorolva arra, hogy a jelentésfolyamat kizökkenése a konnotációk révén milyen következményekkel járhat. És ki tudja, mi az a bajuszbögre?
HOLMI
Dávidházi Péter Egy utalásnyi kulturális emlékezet (I. rész) című tanulmányában azt vizsgálja, hogy T. S. Eliot The Waste Land c. költeménye mennyiben szolgálhat – az eddigi fordítási tapasztalatoktól eltérően – a kulturális emlékezet próbaköveként. Mi történik, amikor két magyar fordító, Weöres Sándor és Vas István egymástól függetlenül, de nagyjából egy időben találkoznak a mű szövegében rejlő, Ezékiel látomására tett utalásokkal. A tanulmányíró feltételezése szerint az utalások képezik a kulturális emlékezet legkisebb működő egységeit.
Menyhért Anna hiánypótló tanulmánya Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilonáról. A női szerepek és az írás kapcsolata. A szerző több írásban, tanulmányában sürgeti a műfajok szempontrendszereinek újragondolását, a kánonok fellazítását, a női írásnak a férfiírástól eltérő jellemzőinek átgondolását.
A nemrégen elhunyt Fogarassy Miklós Tandori Dezső Proust akaratlan című költeményéről írt esszéjét olvasva többen érezhetik egyszerre megszólítva magukat, az író, a költő és az olvasó egyaránt.
JELENKOR
Július-augusztus
Száz éve született Weöres Sándor. Tanulmányok, elemzések a költő pécsi kötődésének témájától kezdve a testhatárok és az ahumán beszéd poétikai kísérletéig.
Kritikák Krasznahorkai László, Darvasi László műveiről.
2013. Június
A JELENKOR e havi számában a pécsi országos színházi találkozó dokumentumai, többek között Egressy Zoltán Idősutazás című komédiája, Radnóti Zsuzsa Borbély Szilárd drámáiról, Tarján Tamás a 2012-2013-as színházi évadról írott esszéit olvashatjuk. Spiró György saját vadember mivoltáról és a színházhoz, az íráshoz való viszonyáról beszélget Tompa Andreával.
ALFÖLD:
Király Levente és Závada Péter versei. Bartók Imre kritikája Marno János Kairos című kötetéről.
2013. Május
JELENKOR
Sipos Balázs: A felelősség fokozatai. Az 1991-ben született szerző írásának bevezetőjében a következőt olvassuk: …rájöttem, hogy apám történetének megértése nélkül fölösleges magamat vizsgálgatnom; mintha légüres térben topognék. Így generációjától magamhoz indultam ugyan, mégis őhozzá érkeztem meg. E kutatás dokumentuma az írás.” Emlékezetről, elhallgatásról, a sors alakíthatóságának nehézségeiről. Berka Attila novellája mellett Menyhért Anna Saját hagyomány című tanulmányát ajánljuk, amely a szerző hiánypótló, a Női irodalmi hagyomány című monográfiájának előszava. Keresztesi József Kemény István A királynál című kötetét recenzálja, miközben kitér a költő generációjának általános, poétikai és egyben valóságtapasztalataira, úgy, hogy közben vázolja Kemény költészetének főbb vonalait, kitágítva mintegy a politikai költészet kategóriáját, s végül, de nem utolsó sorban elegánsan párhuzamot von Petri költészetével, miután Kemény humanizmusát viszonyfogalomnak nevezve új, legitim keretbe helyezi azt.
HOLMI
A versek közül Németh Bálint, Sajó László és Bognár Péter remekeit ajánljuk. Berniczky Éva Tégy jót és tűnj el! című novellájának növényi, szürrealisztikus szövete keletkezés és elmúlás folyamatos egymásba oltódásán keresztül ábrázolja egy megboldogult apáca és együgyű keresztfiának 20-századi történetét. Takáts József Főmű helyett címmel Jászi Oszkár utolsó budapesti előadását elemzi, Borgos Anna Madzsarné Jászi Alice, A női testkultúra új útjain című írásában a címben említett előadóművész és iskolaalapító alakján keresztül a mozdulatművészeti hagyományoknak a nemek viszonyára vonatkozó hatását, a női szerepek alakulásait, módosulásait is bemutatja.
ALFÖLD
Csukás István és Dékány Dávid versei mellett tanulmányok Lesznai Annáról, Konrád György A városalapító című regényéről, Nádas Péter Párhuzamos olvasókönyvéről.
2013. Április
ALFÖLD
Két zenei tanulmányt is olvashatunk, szerzőik Fazekas Gergely és Wilheim András. Bálint Péter Az átok-mondás és a megkötésből szabadulás hermeneutikája című írásában körüljárja az átok fogalmát, az átok-mondás történetét, illetve arra próbál választ keresni, hogy egy adott hős hogyan viszonyul az átokhoz, valóban büntetésként, illetve megérdemelt szenvedésként éli-e azt meg. A tanulmányokon innen és túl Sopotnik Zoltán és Fehér Renátó verseit, Bartók Imre prózáját ajánljuk.
HOLMI
A lapszám első hetven oldalán a száz éve született Jékely Zoltánt szólítja meg többek között Lator László, Tóth Krisztina és Váradi Szabolcs.
Horváth Lili Boulder Creek című, talán Raymond Carver stílusára emlékeztető novellája mellett Bertók László firkáit (rövid, aforizmaszerű kétsorosait), Marno János és Szvoren Edina köteteiről szóló kritikákat olvashatjuk.
Rainer M. János Bevezetés a kádárizmusba című, a szerző 2001 és 2011 között megjelent válogatott tanulmányait összegyűjtő kötetet Dupcsik Csaba ismerteti, elemzi.
2000
A szám a Setét Jenő roma jogvédővel készített beszélgetéssel indul, majd a tatárszentgyörgyi tragédia évfordulójára rendezett februári 2000-esten elhangzott néhány szöveget olvashatjuk, amelyeknek szerzői Németh Gábor, Vajda Mihály és Závada Pál.
Balogh Attila verse mellett Bojtár Endre Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről szóló írását ajánljuk, amelyben a szerző az élet és az irodalom kapcsolatára (is) vonatkozó kérdéseket teszi fel.
A teljesség igénye nélkül még:
2013. Március
ALFÖLD
A szám legfontosabb alakjai az elfelejtett és kisajátított írók, akik egyben főszereplői voltak egy 2012es novemberi konferenciának is. Néhány előadás szerkesztett változatát olvashatjuk itt, például Kádár Erzsébetről Sziráky Judithról, Tormay Cécile-ről, de nem csak a nők, hanem pl. a kitűnő Lovik Károly és a magyar avantgárd néhány elfelejtett költője is szereplője az előadásoknak.
JELENKOR
György Péter Az utolsó történelmi nagyregény címmel Szőnyei Tamás Titkos írás című két részes, nagyon alapos, az állambiztonsági iratok több évtizednyi anyagát feltáró művéről írt recenziót.
HOLMI
A család (vagy hagyományos értelmének, tradicionális alkotóelemeinek, az európai és lehet, hogy nem csak az európai társadalmak életében betöltött szerepének megváltozása) gyakran témája az utóbbi hónapoknak. Egyik példája ennek a márciusi számban megjelenő Jacques Donzelot- írás, amelynek címe: A család bevonása önnön felügyeletébe.
Cseke Ákos esszéje Krúdyról. Újabb kísérlet a műfaj megkísértésére.
Sántha József kritikája Barnás Ferenc Másik halál című könyvéről.
MŰÚT 2013037
A lapszám főszereplője Szvoren Edina, akinek köteteiről négy kritikát is közöl a lap.
KALLIGRAM
Lanczkor Gábor és Varga Farkas Eukratidész fiai című rövid drámájában az 1980-ban autóbalesetben elhunyt, erőteljes munkásságával a művészeti életben azóta is folyamatos reflexiót kiváltó neoavantgárd művészt idézik, amely művész egyébként – mások mellett – főszereplője Müllner András „Bogárgyűjtemény” (a terror formái magyar neoavantgárd művekben) című írásának is.
MOZGÓ VILÁG
Melegen ajánljuk Faragó Kornélia beszélgetését Vickó Árpáddal. A címe: A fordító mint antropológiai paradigma (!) Megtudhatjuk, mire kell ügyelnie a fordítónak, melyek a legevidensebb csapdák, amelyeket érdemes elkerülnie. A legnehezebbnek bizonyuló feladat például a látszólag egyszerűnek tűnő mondatok fordítása. Feltehetően érettebb fordítóknak is tanulságosak lehetnek Vickó sok évtizedes fordítói munkásságának tapasztalatai.
2013. január – február
VERS
„általában nem kell / gondolni semmit és valamit / sem ahhoz hogy verset lehessen olvasni / vagy írni szavak kellenek hozzá jó / sok különféle szó amiket összerak a / gondolat vagy félbehagy…” (Dobai Lili: A költészetről, HOLMI, 2013. február) Most versekkel kezdjük mindenek előtt. És ajánljuk ugyanebből a számból még Takács Zsuzsától hármat, amelyeket Petri mesternek ajánl, és amelyekben (talán éppen ezért) Aszklépioszt is megidézi. Várady Szabolcs a 2012-ben elhunyt Fischer Máriára, a hosszúhetényi tanítónőre emlékezik, akinek verseit ez a szemlesorozat is többször említette. Lator László szerencsés alvajárónak nevezi a költőt („…olyasmiket suttog el, amit mások, ébren, soha.”)
A januári HOLMIban a nemrégen elhunyt Géher Istvántól Alkalmazott mitológia címmel néhány palimpszesztet olvashatunk, majd utána az őt megszólító G. István László versét. Kiss Judit Ágnes, Tóth Krisztina remekei mellett Kőműves Klára tenyérre és kézre játszó verseit ajánljuk. Térey János Verlaine-fordításait is érdemes megemlíteni.
ALFÖLD: januárban Marno János verseiben fájdalmas mélyirónia.
A februári JELENKORban Vörös István versei, mulandóságról, gyökerekről, Magyarországról.
A januári TISZATÁJban Darvasi László vidám mondatai méregdrága hintaparipákon halált űző gyerekekről, felejtésről, ami a teremtés szórakozottsága. Ésatöbbi.
Ugyanebben a számban – és ezzel most kezdődik a
PRÓZA, TANULMÁNY
Szekció: Nagy Koppány Zsolt Lélekroppantás című szövegét ajánljuk, a januári ALFÖLDből Halász Margit Vidróczki-kódex című novelláját, amely műfajról Kosztolányi kapcsán Kovács Árpád tanulmánya olvasható. A februári számban Stephan Krause Térey János Nibelung lakópark című tetralógiájában megjelenő Wagner recepciót elemzi. Schein Gábor tanulmánya is itt olvasható Vágyírás és vágyolvasás Füst Milán A feleségem története című regényében címmel.
A januári JELENKORban több tanulmányt is találunk Wass Albert, Szabó Dezső és Nyírő József munkásságáról. Deczki Sarolta a tisztaság mítoszát elemzi a három szerző egy-egy művében.
A februári számban Gelencsér Gábor a „jeans próza” adaptációit veszi számba a hetvenes évek magyar filmművészetében, Rákai Orsolya a Napkelet című konzervatív irodalmi lap és az irodalmi modernség kapcsolatát mutatja be tanulmányában.
INTERJÚ
A januári TISZATÁJban Lanczkor Gábor György Péterrel készített interjúját ajánljuk.